Porkoláb, András József (2023) Egyéni és közösségi hittapasztalatok egyházformáló hatása rendszeres teológia, etikai és ekkléziológiai szempontból / The church-shaping impact of individual and community faith experiences from a systematic theology, ethical and ecclesiological perspective. Doctoral thesis, Debreceni Református Hittudományi Egyetem.
Text (Doktori dolgozat)
PorkolabAndrasJozsef-doktori-disszertacio-arch.pdf - Accepted Version Download (2MB) |
|
Text (Tézisfüzet)
Porkoláb Adrás József-Tézisfüzet.pdf - Submitted Version Download (218kB) |
Abstract
A mai keresztyén hitmegélés általában alkalomszerűen, csupán az élet bizonyos területeihez és nem a teljességéhez kapcsolódóan nyilvánul meg. Ezzel együtt jár a fogalmak kiüresedése vagy azok pusztán szentimentális értelmezése. A keresztyén közösség sokszor a mai kort meghatározó filozófiai áramlatok hatására életközösség helyett érdekközösséggé válik. Ennek tünetei a keresztyén egyén individualista gondolkodásában, a közösség értelmezésének és főképp megélésének módjában mutatkoznak meg. Ez alatt azt értem, hogy a közösségnek vagy inkább társaságnak, a hívő sokszor csak addig kíván a tagja lenni, amíg az egyéni szükségleteit szolgálja vagy megfelel individuális preferenciáinak. Ez sokszor tetten érhető még a történelmi egyházak hitgyakorlatában és mindennapi életében is, az egyre markánsabban megmutatkozó élménykeresztyén tendenciákban, amelyekben a hitmegélés célja az egyén lelki vagy testi örömének vagy önkiteljesedésének elérése bármiféle eszkatológiai vagy a vita eterna-ra vonatkozó távlat nélkül. A hűség, kitartás, Istenben való feltétlen bizalom, az örök életben való reménység, illetve az élet abszolút Istentől függő értelmezése és megélése, előzetes feltételezésem szerint háttérbe szorul. Ezekből a tapasztalatból adódik a kérdésem miszerint, hogyan függ össze a hit egzisztenciális megtapasztalása az egyén és a közösség helyzetével. Ezek a Bibliában és a teológiatörténetben egymás nélkül értelmezhetetlenként jelennek meg. Úgy, hogy létüket és állapotukat elsődlegesen nem az emberi, hanem az isteni akarat és megelőző vagy kezdeményező szándék szavatolja, de nem elhanyagolható bennük az emberi tevékenység sem. Hogyan képes a mai egyház megjeleníteni azt a kapcsolatot, ami az egyháztörténet nagyobb részében az ember számára azt jelentette, hogy létét nem tudta elképzelni az egész teremtést átfogó és alakító transzcendens nélkül? Ezek mellett olyan gyakorlati kérdések vezettek a témához, mint a lelkiség nem szélsőségesen individuális értelmezésének lehetőségei, az imádság leszűkült gyakorlatának a megváltoztatásának lehetőségei és az ehhez szükséges teológiai erőforrások a tradíciók felelevenítésével és megfelelő teológiai megalapozásával. / In today's world, the Christian faith is often practiced inconsistently, with a focus on certain aspects of life instead of a more complete approach. This trend is accompanied by a dilution of important concepts and a tendency towards a sentimental interpretation of them. As a result, Christian communities have moved away from being communities that embody a way of life to becoming communities of shared interests, influenced by current philosophical trends. The consequences of this shift are clear in the individualistic thinking among Christians, which affects their understanding and approach to living in a community. Often, individuals join a community or society based on how well it aligns with their unique needs and preferences. This is noticeable even in religious settings and the everyday operations of established churches. There is an increasing focus on experiential Christianity, which places personal happiness and fulfillment above eternal or eschatological viewpoints. It appears that certain values such as loyalty, determination, and reliance on God are often neglected, prompting important inquiries regarding the correlation between faith and personal and societal circumstances. While biblical and theological narratives may imply that faith and human actions are irreconcilable, the genuine essence and significance of faith are ultimately decided by divine intervention, while human conduct undoubtedly plays a crucial part. Fundamentally, having faith signifies entrusting God with the purpose and path of one's life and anticipating an eternal existence beyond this mortal plane. In order to effectively embody the historical relationship between mankind and the transcendent being at the core of its existence, the church must address practical concerns. These may include moving away from individualistic approaches to spirituality, reevaluating limited prayer practices, and revitalizing theological traditions that can support these necessary changes. Chapter six delves into the topic of Christian mysticism and its significance. It aims to clarify the common misconception that Christian mysticism is the same as general mysticism and that Protestant believers cannot be mystics. The chapter examines how figures like Calvin and Luther drew inspiration from the mysticism of Bernard of Clairvaux. It also highlights that even prominent figures of the 20th century were not immune to mysticism, despite occasionally mistaking it for speculation or other concepts.
Item Type: | Thesis (Doctoral) |
---|---|
Uncontrolled Keywords: | hit, közösség, tapasztalat, faith, community, experience |
Subjects: | B Philosophy. Psychology. Religion > BJ Ethics B Philosophy. Psychology. Religion > BL Religion B Philosophy. Psychology. Religion > BR Christianity B Philosophy. Psychology. Religion > BS The Bible |
Divisions: | Institute of Theology > Department of Social Ethics and Sociology of Churches |
Depositing User: | Éva Szilágyiné Asztalos |
MTMT ID: | 10071913 |
Date Deposited: | 02 Nov 2023 23:08 |
Last Modified: | 02 Nov 2023 23:10 |
URI: | http://derep-di.drhe.hu/id/eprint/48 |
Actions (login required)
View Item |